Karinthy Frigyes: Őszinteség
Kövezzenek meg: én csak azokat szeretem, akik szembe dicsérnek. Lehetőleg jó hosszan, részletezve, az se baj, ha ismétlésekbe bonyolódva. Viszont a hátam mögött, távollétemben akár szidhatnak is, nem érdekel. A kritikák közül is: a ledorongolókat összetépem, a dicsérőket megőrzöm, dossziéba rakom, rendezgetem, újra s újra elolvasgatom. Ennek szigorúan filozófiai alapja van, s nem hiúságomból, hanem szerénységemből fakad. Hibáimat ugyanis mindenkinél jobban ismerem, semmi szükségem rá, hogy minduntalan az orrom alá dörgöljék őket, a szennyesemben turkáljanak. Erényeimben azonban kételkedem: itt szorulok megerősítésre. Azon meg úgyse lehet segíteni, aki másoktól akarja megtudni a maga gyöngeségeit.
Kellér Dezsőt elfogta egy ismerőse a Körúton: - Hallottam magát tegnap a színházban.
- No és hogy tetszettem?
- Legyek őszinte? - kérdezte az illető.
Ne legyen őszinte - felelte Kellér, és továbbment.
(Forrás: Karcolatok)
A következő kérdésekre válaszolhattok szóban, vagy írásban, vagy az egyikre szóban, a másikra írásban vagy akár kétféleképpen is.
Szerinted melyik jelenetet ábrázolja a kép?
Te mit mondtál volna Kellér Dezső helyében?
Te hogyan bírod, ha kritizálnak?
És te, megmondod egyesen, ha valakiben valamilyen hibát találsz?
Neked mi a véleményed az olyan emberekről, akik mindig mindenkinek meg akarják mondani hogy mit gondolnak az illetőről?
Történt már veled valami kellemetlen vagy vicces dolog amiatt, hogy valakit a háta mögött kritizáltál és ő megtudta? Elmeséled ?
Szerinted neked mi a legfőbb erényed?
És mi a legnagyobb hibád?
Egyéb hallgatni- és olvasnivalók Karinthytól :
Kartinthy a MEK könyvtárban
Utazás a koponyám körül:
Hangosköny (Mácsai Pál)
Film (Révész György)
Egy nőt szeretni:
Hangoskönyv
